Hogyan kell meghatározni a személyi jövedelemadó, a járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapját annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki GYED-ben részesül?
Az átalányadózó egyéni vállalkozó szja, illetve járulék alapja az átalányban megállapított jövedelem, (ide nem értve a megállapított jövedelem adómentes részét) de havonta legalább a minimálbér, vagy a garantált bérminimum. A szociális hozzájárulási adó alapja pedig a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegének 112,5 %-a.
Az alábbi ábrában a garantált minimálbér alapján van meghatározva a kötelező járulékfizetési kötelezettség.
A gyed folyósítás alatti járulékfizetésre eltérő szabályok vonatkoznak. A 2019. évi CXXII. törvény 40 § 2 bekezdése alapján az egyéni vállalkozó a járulék fizetési alsó határ után nem köteles megfizetni a társadalombiztosítási járulékot arra az időtartamra, amely alatt gyed-ben részesül.
Mivel a gyermekgondozási díj első napjától korlátlanul lehet dolgozni, így nincs akadálya annak, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó a gyed folyósítás alatt dolgozzon. Nézzük meg hogy alakul az szja fizetési, és járulék fizetési kötelezettség abban az esetben, ha az éves jövedelem meghaladja az adómentes részt, és ha az éves jövedelem nem haladja meg az adómentes részt.
Az Szja törvény alapján az átalányadózó egyéni vállalkozó a bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem éri el. Ha az adóelőleg alap az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az éves minimálbér felét meghaladó adóelőleg – alap után kell megfizetni.
Mit is jelent ez a gyakorlatban ? Nézzük meg, hogy az adott hónapokban hogy alakul az szja, illetve járulék fizetési kötelezettség.
Az szja és a járulékok alapja az átalányban megállapított jövedelem. de ha az átalányadózó egyéni vállalkozó nem állapít meg a bevétele alapján adóelőleget (mert nem haladja meg az adómentes részt), akkor nincs szja fizetési kötelezettség. Ebben az esetben általános esetben bejön a kötelező járulék alapján történő járulék fizetés, mivel ennél kevesebb nem lehet a járulékok alapja, még akkor sem, ha nagyon minimális a bevétel, vagy éppen az adott hónapban nincs bevétel. Igen ám, de van gyed folyósításunk is, ami viszont azt mondja ki, hogy a gyed folyósítás alatt nem kell megfizetni a kötelező járulék alapján a járulékokat, azaz csak akkor van járulék fizetési kötelezettség, ha van jövedelem. És a járulékok alapja a tényleges jövedelem, átalányadózó vállalkozó esetén az átalányban megállapított jövedelem, ami az általános szabály alapján a bevétel 60 %-a.
a) A vállalkozói bevétel legyen havi 600 000 Ft, ebben az esetben általános esetben az adóelőleg alapja 600 000 ft*60 % = 360 000 Ft. Nézzük meg, hogy az adott hónapokban hogy alakul az szja, illetve járulék fizetési kötelezettség.
Január: Januárban az adóalap 0, mivel a jövedelem nem éri el az éves minimálbér felét, tehát nincs szja fizetési kötelezettség. A járulékok alapja a kötelező járulék alap lenne, ami szociális hozzájárulási adó esetén 366 750 Ft, társadalombiztosítási járulék alap esetén 326 000 Ft. De mivel gyed folyósítás alatt történik a munkavégzés, és a járulékok alapja az átalányadóban megállapított jövedelem, így nincs járulék fizetési kötelezettség.
Február: Februárban az adóalap 0, mivel a jövedelem még mindig nem éri el az éves minimálbér felét. Összesített jövedelem 720 000 Ft. A járulékok alapja továbbra is az átalányban megállapított jövedelem lenne, de mivel nincs átalányban megállapított jövedelem, így nincs járulékfizetési kötelezettség sem.
Március: Márciusban az adóalap 0, mivel a jövedelem még mindig nem éri el az éves minimálbér felét. Összesített jövedelem 1 080 000 Ft. A járulékok alapja továbbra is az átalányban megállapított jövedelem lenne, de mivel nincs átalányban megállapított jövedelem, így nincs járulékfizetési kötelezettség sem.
Április: Áprilisban az adóalap 0, mivel a jövedelem még mindig nem éri el az éves minimálbér felét. Összesített jövedelem 1 440 000 Ft. A göngyölítéses szabály miatt a járulék alap meghatározásához látni kell a negyedéves adóköteles jövedelem összegét.
Május: Májusban az adóalap 199 200 Ft, viszont a göngyölítéses szabály miatt a járulék alap meghatározásához látni kell a negyedéves adóköteles jövedelem összegét.
Június: A júniusi havi bevételből a teljes jövedelem (360 000 Ft) adóköteles, mivel az adómentes jövedelem rész májusban teljes egészében fel lett használva.
Tehát a II. negyedévben van 559 200 Ft-os adóköteles jövedelem. Mivel az előző negyedévben nem volt járulék alap, ezért a II. negyedévben a járulékok alapja 559 200 Ft lesz, és ezután kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot, és a szociális hozzájárulási adót. A negyedéves bevallásban havi szintre lebontva lesz meghatározva a negyedéves járulék alap.
Az elkövetkező hónapokban az szja és a társadalombiztosítási járulék alapja az átalányban megállapított jövedelem lesz.
b) A vállalkozói bevétel legyen havi 160 000 Ft, ebben az esetben általános esetben az adóelőleg alapja 160 000 ft*60 % = 96 000 Ft.
Január: Januárban az adóalap 0, mivel a jövedelem nem éri el az éves minimálbér felét, tehát nincs szja fizetési kötelezettség. A járulékok alapja a kötelező járulék alap lenne, ami szociális hozzájárulási adó esetén 326 000 Ft, társadalombiztosítási járulék alap esetén 366 750 Ft. De mivel gyed folyósítás alatt történik a munkavégzés, és a járulékok alapja az átalányadóban megállapított jövedelem, így nincs járulék fizetési kötelezettség.
Február: Februárban az adóalap 0, mivel a jövedelem még mindig nem éri el az éves minimálbér felét. Összesített jövedelem 192 000 Ft. A járulékok alapja továbbra is az átalányban megállapított jövedelem lenne, de mivel nincs átalányban megállapított jövedelem, így nincs járulékfizetési kötelezettség sem.
Március: Márciusban az adóalap 0, mivel a jövedelem még mindig nem éri el az éves minimálbér felét. Összesített jövedelem 288 000 Ft. A járulékok alapja továbbra is az átalányban megállapított jövedelem lenne, de mivel nincs átalányban megállapított jövedelem, így nincs járulékfizetési kötelezettség sem.
Április: Áprilisban az adóalap 0, mivel a jövedelem még mindig nem éri el az éves minimálbér felét. Összesített jövedelem 384 000 Ft. A járulékok alapja továbbra is az átalányban megállapított jövedelem lenne, de mivel nincs átalányban megállapított jövedelem, így nincs járulékfizetési kötelezettség sem.
Május: Májusban az adóalap 0, mivel a jövedelem még mindig nem éri el az éves minimálbér felét. Összesített jövedelem 480 000 Ft. A járulékok alapja továbbra is az átalányban megállapított jövedelem lenne, de mivel nincs átalányban megállapított jövedelem, így nincs járulékfizetési kötelezettség sem.
Június: Júniusban az adóalap 0, mivel a jövedelem még mindig nem éri el az éves minimálbér felét. Összesített jövedelem 576 000 Ft. A járulékok alapja továbbra is az átalányban megállapított jövedelem lenne, de mivel nincs átalányban megállapított jövedelem, így nincs járulékfizetési kötelezettség sem.
Egészen addig nincs szja, társadalombiztosítái járulékfiztési, illetve szocho fizetési kötelezettség, amíg a jövedelem nem éri el az éves minimálbér felét. Mi a jövedelem? 40 %-os költséghányad esetén a bevétel 60 %-a.
GYED melletti, vagy 36/40 órás munkaviszony melletti munkavégzés esetén problémát jelenthet, ha az adóköteles jövedelem rész miatt a minimálbér alá csökken a társadalombiztosítási járulék alap.
