A távmunka és a nemzetközi munkavégzés terjedésével egyre gyakrabban fordul elő, hogy valaki magyar munkaviszonyban dolgozik, de átmenetileg egy Európai Unión kívüli, Magyarországgal szociális biztonsági egyezményt nem kötött országban tartózkodik. Ilyen lehet például Szíria, Thaiföld vagy számos más harmadik állam.
De mi történik akkor, ha a munkavállaló éppen külföldön válik keresőképtelenné?
Sokan úgy gondolják, hogy elegendő a külföldi orvos által kiállított igazolást elküldeni a munkáltatónak vagy a kifizetőhelynek. A magyar szabályozás azonban ennél jóval összetettebb.
A külföldi orvosi igazolás önmagában nem alapozza meg a táppénz megállapítását
Ha a keresőképtelenség olyan országban következik be, amely nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek, és Magyarországgal nem kötött szociális biztonsági vagy szociálpolitikai egyezményt, akkor a külföldön kiállított orvosi vagy kórházi igazolás alapján nem állapítható meg közvetlenül táppénz vagy baleseti táppénz.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a biztosított elveszíti a táppénzre való jogosultságát. A magyar jogszabályok erre az esetre külön eljárást írnak elő.
Hogyan lehet mégis táppénzt igényelni?
Az Ebtv. 45. § (4) bekezdése alapján a keresőképtelenséget a magyar orvosszakértői szerv bírálhatja el.
Ennek során általában az alábbi lépésekre kell számítani:
- a külföldön kapott teljes betegdokumentációt magyar nyelvre kell fordítani,
- a dokumentációval fel kell keresni a magyar háziorvost,
- a háziorvos kérelmet állít ki a keresőképtelenség visszamenőleges elbírálására,
- a kérelmet és a teljes dokumentációt az orvosszakértői szervhez kell benyújtani,
- pozitív döntés esetén a háziorvos kiállítja a magyar keresőképtelenségi igazolást,
- ezt követően bírálható el a táppénz iránti kérelem.
A keresőképtelenség legfeljebb hat hónapra visszamenőleg állapítható meg.
Fordítás nélkül az eljárás nem indítható meg
A külföldi teljes betegdokumentáció magyar nyelvű fordítását kell benyújtani az eljárás során.
Mivel ezek a dokumentumok képezik a keresőképtelenség elbírálásának alapját, a gyakorlatban célszerű hiteles fordítást készíttetni. Ez különösen fontos lehet ritkább nyelvek – például arab nyelvű dokumentumok – esetén, hiszen egy pontatlan fordítás hiánypótlást vagy az eljárás elhúzódását eredményezheti.
A munkáltató vagy a kifizetőhely sem fogadhatja el automatikusan a külföldi igazolást
Ez nem csupán a munkavállaló számára fontos szabály.
Ha a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, az ellátás elbírálása során a magyar jogszabályokat kell alkalmaznia. Nem egyezményes országban kiállított orvosi igazolás alapján ezért a táppénz nem állapítható meg közvetlenül, hanem a jogszabályban előírt eljárást kell lefolytatni.
Fontos különbség a táppénz és a CSED, GYED között
A fenti szabályok kizárólag a keresőképtelenség igazolására, vagyis a táppénz és a baleseti táppénz megállapítására vonatkoznak.
A CSED és a GYED esetében más jogosultsági feltételeket kell vizsgálni, ezért nem egyezményes országban történő tartózkodás esetén ezeknél az ellátásoknál eltérő jogi kérdések merülhetnek fel.
Összegzés
A nem egyezményes országban bekövetkező keresőképtelenség nem zárja ki automatikusan a magyar táppénzre való jogosultságot, azonban a külföldi orvosi igazolás önmagában nem elegendő az ellátás megállapításához.
Ilyen esetben a magyar jogszabályok szerinti külön eljárást kell lefolytatni, amelynek része a magyar nyelvű dokumentáció benyújtása, az orvosszakértői szerv eljárása és a magyar keresőképtelenségi igazolás kiállítása.
Ezért aki magyar biztosítás mellett nem egyezményes országban tartózkodik, érdemes már a betegség idején gondoskodnia arról, hogy minden orvosi dokumentumot megőrizzen, és szükség esetén megfelelő magyar nyelvű fordítás is készüljön róluk.