A munkajog és a társadalombiztosítási jog viszonya nem mindig zökkenőmentes.
Bár ugyanazt az élethelyzetet – a gyermekvállalást – szabályozzák, mégis eltérő logikát követnek. A szülési szabadság és a CSED (csecsemőgondozási díj) kapcsolata ennek egyik legjobb példája. Az eltérés különösen akkor válik problémássá, ha az egyidejűleg fennálló jogviszonyok közül csak az egyik jogviszonyban jogosult a munkavállaló ellátásra (például CSED-re), míg a másikban nem.
-
Munkajogi kiindulópont: a szülési szabadság munkában töltött idő
A Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény, Mt.) 127. § (1) bekezdése szerint a munkavállalót 24 hét szülési szabadság illeti meg, amely a szülés várható időpontja előtt legfeljebb 4 héttel kezdhető meg. Ez a szabadság munkajogilag nem minősül fizetés nélkülinek, hanem a munkaviszony fennállása mellett járó, jogszerű távollét. Az Mt. 115. § (2) bekezdése külön kimondja, hogy a szülési szabadság munkában töltött időnek minősül, akkor is, ha arra az időszakra nem történik ellátásfolyósítás (például nincs CSED-jogosultság). Ez azt jelenti, hogy az időszak beleszámít a szabadságra jogosító időbe, és a munkaviszony aktív marad, függetlenül attól, hogy az érintett kap-e társadalombiztosítási ellátást.
-
A társadalombiztosítási logika: mikor szünetel a biztosítás?
A társadalombiztosítási jog más szemszögből közelít. A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 8. § (1) bekezdése szerint a biztosítás szünetel, ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, kivéve ha:
- gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe és GYED-ben vagy GYES-ben részesül, vagy
- CSED-ben részesül.
Ez a 2021-es módosítás már egyértelművé tette, hogy a CSED idejére a biztosítás nem szünetel, ami egy korábbi, gyakorlati ellentmondást orvosolt. A probléma azonban továbbra is fennmaradt azokban az esetekben, amikor a munkavállaló szülési szabadságon van, de az adott jogviszonyban nem jogosult ellátásra.
-
Ellátás nélküli szülési szabadság – aktív jogviszony, mégis szünetelés
Ha a munkavállaló az egyik jogviszonyában jogosult CSED-re, de a másikban nem (például nincs meg az előzetes biztosítási ideje, vagy a jogviszony más okból nem alapoz jogosultságot),
akkor a másik jogviszonyban nincs ellátás igénylés, noha munkajogilag ott is szülési szabadságon van.
Ez a helyzet kettős jogi minősítést eredményez:
Így előállhat az ellentmondás: a munkaviszony aktív, de a biztosítás szünetel.
-
Kérdéses: kizárja-e a másik jogviszonyban folyósított CSED a GYES-t?
A gyakorlatban a kormányhivatalok nem engedélyezik a GYES igénylését abban a jogviszonyban, ahol a szülő egy másik jogviszonyban CSED-et kap. Ez azonban nem teljesen egyértelmű a jogszabály szövege alapján.
Az Ebtv. 41. § (1) bekezdése szerint GYES annak jár, aki gyermekgondozás céljából nem kap más ellátást, de a törvény nem határozza meg, hogy ez jogviszonyonként vagy személyenként értendő. Ezért jogértelmezési kérdés, hogy egy másik jogviszonyban kapott CSED valóban kizárja-e a GYES igénylését. A gyakorlat jelenlegi értelmezése inkább óvatos, de a rendelkezés többértelmű.
-
Gyakorlati következmények
Amennyiben az adott jogviszonyban nincs CSED- vagy GYES-igénylés, a munkáltató köteles fizetés nélküli szabadságot bejelenteni, így a biztosítás szünetelni fog ebben a jogviszonyban.
Ez több problémát okozhat:
- megszakadhat a biztosítási jogviszony folyamatossága,
- későbbi GYED- vagy táppénz-jogosultság alapja vitatott lehet,
- többes jogviszony esetén ugyanakkor a biztosítás a másik jogviszonyban fennáll, így egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik.
-
Szakmai álláspont és javaslat
- A Munka Törvénykönyve alapján a szülési szabadság mindig munkában töltött idő, függetlenül attól, hogy folyósítanak-e ellátást.
- A Tbj. azonban a biztosítás fennmaradását ellátás-folyósításhoz köti, így ellátás hiányában szünetelést állapít meg.
- Az ellátás nélküli szülési szabadság ezért a két jogág metszetében „jogi szürkezónának” tekinthető.
A megoldás iránya a jogalkotói egyértelműsítés lenne: a szülési szabadság, mint munkajogi kategória önmagában is tartsa fenn a biztosítási jogviszonyt – ellátás hiányában is.
-
Összegzés
Az ellátás nélküli szülési szabadság továbbra is értelmezési vitákat kelt. A többes jogviszonyban álló szülők helyzete különösen nehezen kezelhető: az egyik jogviszonyban folyósított CSED miatt a másikban elutasított GYES-jogosultság nem minden esetben megalapozott, hiszen a jogviszonyonkénti elbírálás elve mást sugall.
Szerzői megjegyzés
A munkajog és a társadalombiztosítás határán álló kérdések ritkán kapnak egyértelmű választ, pedig a jogalkalmazók számára napi problémát jelentenek. A szülési szabadság – akár CSED-del, akár anélkül – a munkaviszony természetes folytonosságát kellene, hogy biztosítsa, nem pedig annak megszakadását.
