Lehet, hogy úgy gondolod, hogy amikor kézhez kapod a CSED-ről vagy a GYED-ről szóló határozatot, azzal az ügy végleg lezárult.
Ha az ellátás összege alacsonyabb a vártnál, legfeljebb bosszankodsz rajta, majd belenyugszol.
Pedig előfordulhat, hogy a határozat jogszabálysértő, és ilyenkor – bizonyos feltételek mellett – még a jogerőre emelkedést követően is lehetőség nyílhat annak felülvizsgálatára.
Az első jogorvoslati lehetőség
Ha nem értesz egyet a társadalombiztosítási határozattal, elsőként mindig azt kell megnézned, hogy milyen jogorvoslati lehetőséget tartalmaz a határozat.
A határozat kézhezvételét követően közigazgatási per indítható, amelyre 30 nap áll rendelkezésre a határozat kézvételétől számítva.
Ez a rendes jogorvoslati út.
Ha úgy gondolod, hogy a hatóság tévesen állapította meg a CSED, vagy GYED jogosultságát vagy az ellátás összegét, ezt a lehetőséget nem érdemes elmulasztani.
Mi történik, ha már letelt a 30 nap?
Lehet, hogy úgy gondolod, hogy már semmit sem lehet tenni.
Ez azonban nem minden esetben igaz.
Ha megalapozottan felmerül, hogy a hatóság döntése jogszabálysértő, bizonyos esetekben kezdeményezheted a felügyeleti eljárás megindítását.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem a közigazgatási per meghosszabbítása, és nem is egy újabb fellebbezési lehetőség.
A felügyeleti eljárás egy külön jogintézmény, amelynek célja a jogszabálysértő hatósági döntések felülvizsgálata.
Mikor lehet ennek jelentősége?
Nem attól lesz egy határozat jogszabálysértő, hogy kevésnek érzed az ellátás összegét.
A kérdés mindig az, hogy a hatóság megfelelően alkalmazta-e a jogszabályokat.
Előfordulhat például, hogy
* nem a megfelelő jogszabályt alkalmazták,
* hibásan állapították meg a jogosultságot,
* nem a megfelelő jövedelmet vették figyelembe,
* figyelmen kívül hagytak olyan adatot, amely az ellátás összegét befolyásolja,
* vagy más jogszabálysértés történt.
Ezért minden esetben a határozatot és annak indokolását kell megvizsgálni.
Egy sikeres ügy tanulsága
Nemrég egy ügyfelem babatervezéssel kapcsolatban vett igénybe tanácsadást.
A konzultáció során azonban szóba került az is, hogy a GYED összege feltűnően alacsony.
Az ügyfelem ezt már korábban is észlelte. Tudta, hogy valami nincs rendben, de hiába próbált segítséget kérni, senki nem tudta megmondani, hogy “miért” ennyi a GYED összege, és hogy egyáltalán van-e lehetőség annak korrigálására.
Ezért részletesen átvizsgáltuk a határozatot, az ellátás alapjának megállapítását és a rendelkezésre álló adatokat.
Az adatok alapján sikerült feltárni a hiba okát, és megállapítottuk, hogy a GYED összegét jogszabálysértő módon állapították meg.
Ekkor azonban már “több mint egy év telt el” a határozat jogerőre emelkedése óta. A közigazgatási per megindítására nyitva álló 30 napos határidő már régen lejárt.
Mivel azonban a döntés jogszabálysértő volt, kezdeményeztük a felügyeleti eljárás megindítását.
Az eljárás eredményes volt.
A hatóság felülvizsgálta a korábbi döntést, és ügyfelem számára kedvezőbb határozatot hozott.
Ez az eset jól mutatja, hogy nem elég azt látni, hogy egy ellátás összege alacsony.
A legfontosabb kérdés mindig az:
“Miért ennyi az ellátás összege?”
Amíg erre nincs pontos szakmai válasz, addig azt sem lehet megítélni, hogy történt-e jogszabálysértés, és van-e lehetőség a döntés korrigálására.
Mi a különbség a közigazgatási per és a felügyeleti eljárás között?
A két jogintézmény célja eltér.
A közigazgatási per a határozat közlését követően, a jogszabályban meghatározott határidőn belül vehető igénybe.
A felügyeleti eljárás ezzel szemben nem általános jogorvoslat, és nem arra szolgál, hogy pótolja az elmulasztott határidőt.
Arra adhat lehetőséget, hogy a felügyeleti szerv megvizsgálja, fennáll-e olyan jogszabálysértés, amely indokolja a korábbi döntés módosítását vagy visszavonását.
Ezért minden esetben egyedi szakmai vizsgálat szükséges annak megállapítására, hogy egyáltalán szóba jöhet-e ez a lehetőség.
A legfontosabb tanulság
Ha kézhez kapsz egy CSED-ről vagy GYED-ről szóló határozatot, és úgy érzed, hogy az nem megfelelő, érdemes minél előbb szakemberrel átvizsgáltatni.
Ha még nyitva áll a 30 napos jogorvoslati határidő, azt nem szabad elmulasztani.
Ha pedig a határozat már régen jogerős, attól még nem biztos, hogy minden lehetőség végleg elveszett.
A legfontosabb azonban nem az, hogy milyen jogorvoslat létezik, hanem az, hogy először kiderüljön: “valóban jogszabálysértő döntés született-e.”
Csak erre a kérdésre adott szakmailag megalapozott válasz alapján lehet eldönteni, hogy van-e reális esély a határozat felülvizsgálatára.